LMA
2025. július 22. kedd. 18:37
Németországban a lakásállomány közel nyolcvanöt százaléka a lakosság tizenöt százalékának birtokában van. Más olvasatban a népesség mintegy negyvenhét százaléka él saját tulajdonú otthonban, a többi bérli – vagy egy magánszemélytől, vagy az önkormányzattól vagy egy banktól/befektetőtől. Különösen súlyos a helyzet Berlinben, ahol a 3,4 milliós tömeg nyolcvan százaléka albérletben húzza meg magát. Utóbbi miatt fordulhat elő, hogy amikor arrafelé megnyílik egy-egy lehetőség, akkor szó szerint tömegek – több száztól akár ezerig – próbálnak ahhoz hozzáférni.
Hazánkban valamiért az a kép él sokakban, hogy a németeknél az albérlet olcsó. Ez régen sem volt egészen igaz, viszont már gyakorlatilag teljesen elszálltak az árak, így a fizetés nagy részét a fedél megőrzésére kell fordítani. A legnagyobb bajban ott is a fiatalok vannak.
Nem segít a helyzeten az sem, hogy ha befektető/bank a tulajdonos, akkor érthetően azokat részesíti előnyben, akik biztosan fizetni fognak – ám ezzel a kispénzűek és a szociálisan hátrányos helyzetűek eleve be sem kerülnek a pixisbe. Jellemző, hogy a bérbeadók fix időtávokra kötnek szerződést, s lehet bármennyire rigorózus fizető a másik, ha lejár az ideje s a birtokos nem hosszabbít, mennie kell.
Ugyan egészen friss adatok nem állnak rendelkezésre, de az bátran kijelenthető, saját ingatlan mára megfizethetetlen lett az átlagkeresetűeknek, sőt, még a csöppet gazdagabbaknak is főhetne a feje, ha efféle beruházásban törik a fejüket. A négyzetméterárak ma a rosszabb környékeken négyezer, a jobbak esetében hat-hétezer eurótól indulnak – egy-egy átlagos ingatlan ára pedig a félmillió eurót is meghaladhatja.
Ami pedig menőbb, az értelemszerűen még drágább.
Az albérletárak emelkedéséért amúgy az eszement migrációs politika is nagyban felelős, hiszen 2010 és 2024 között minimum 5,8 millió ember vándorolt be Németországba. Az érintettek többsége nem igazán vásárolt lakást vagy házat, hanem albérletbe költözött – azonban a befektetők s az új építkezések ezzel a tömeggel eleve és látványosan nem is számoltak/nak, így a migránsok szó szerint elszippantották a szabad lehetőségeket mások elől.
Az pedig csak hab a tortán, hogy 2016 és 2024 között csaknem hetven százalékkal emelkedtek az építési költségek. Az sem emeli a beruházók kedvét, hogy az állami beavatkozások miatt a piaci árakat nem képesek teljes egészében beépíteni az albérleti díjakba, tehát a megtérülés eléggé rossznak mutatkozik.
Sőt, ha mindez nem lenne elegendő, a baloldali kormány egyrészt idénre jelentősen megemelte az ingatlanadót, így a jövőben ezt is be kell(ene) építeni az árakba, másrészt pedig 2045-ig minden fűtési módot teljesen át kell állítani klímasemleges tüzelőanyagokra. Ez pedig újabb tízezer eurókkal terheli meg a tulajdonosokat és a bérlőket egyaránt.
